Almafa

Kínai orvosok századokon keresztül a fa kérgét cukorbaj gyógyítására használták. A nyers almát székrekedés ellen, a sült, vagy párolt almát hõemelkedésre, az almabort lázas betegnek ajánlották. Az almafa levelei is tartalmaznak egy antibiotikumot (floretin). Ha megvágjuk magunkat a gyümölcsösben, tépjünk néhány almalevelet, és nyomjuk rá a sebre addig, míg lemossuk és bekötjük. Az este héjastól lereszelt és elfogyasztottt alma a bélben a nap folyamán felhalmozódott minden méreganyagot megköt.

Az almasavó étvágyat gerjeszt, a lepedékes nyelvet tisztítja, a hurutos köhögést enyhíti. Napi adagja 1-2 evõkanálnyi.

  • Almasavó

  • Almabort vízzel, tejjel egyenlõ részben összeöntünk és felmelegítjük. (nem fõzzük.) A melegítéskor egy túrószerû anyag válik ki, ekkor szitára, vagy szûrõre öntjük, a túró a szûrõn marad, A szüredékbõl 1-2 evõkanálnyit fogyasztunk köhögés, lepedékes nyelv, étvágytalanság esetén.

Almalé kúra alkalmával füstölt, erõsen fûszerezett, pácolt ételeket, alkoholt ne fogyasszunk.

Körtefa

Dr. Leonhard Schlegel nevéhez fûzõdik a körtediéta, amely elsõsorban az idõsebb, különösen a klímax idõszakában lévõ emberek magas vérnyomásának kezelésére ajánlott.

Körtediéta:  A hét két napján együnk meg másfél - két kiló friss, érett körtét. Ezen kívül mást ne fogyasszunk.

A népi gyógyászatban a körtét a sebek gyógyulásának elõsegítése és lázcsillapító hatása miatt értékelik nagyra.

Cseresznyefa

Zelenyák János lekéri plébános így ajánlja: „ A cseresznyefának fekete gyümölcse vértisztító, hastisztító, vesekövet rontó hatással bír. Az aszalt cseresznye hasszorulást idéz elõ. Hasmenés ellen ajánlatos. A fekete cseresznye levét mellbetegeknek ajánlhatjuk. (TBC?) A cseresznyefából kiforrott enyv, vagy macskaméz borban fõzve hurutot gyógyít. Egyáltalában vesekõ és epekõ ellen sikerrel használható.”

Karl von Noorden nevéhez fûzõdik a cseresznyediéta, amely szerint egy napra elosztva egy kilogramm cseresznyét kell elfogyasztani. E diéta segítségével kis idõ elteltével még a legmakacsabb székrekedés is megszûnik. A gyümölcsöt jól mossuk meg, hogy az esetlegesen kellemetlen puffadást okozó élesztõgombákat eltávolítsuk. A cseresznye jó eredménnyel alkalmazható köszvény ellen és az általános erõnlét növelésére is.

Meggyfa

A meggy gyümölcse jó gyomortisztító. Levele tartósítónak használható, kocsánya vízhajtó.

Fakérgébõl kiszivárgó mézga ecetben feloldva a gyermekek nedvedzõ kiütésére használatos. Hasonló hatású, mint a fent említett cseresznye.

Mandulafa

Magjának olaja a levegõn nem száradó elainból álló mandulaolaj. A kipréselt olaj után megmaradt mandulát megõrlik, ebbõl jó arctisztító hatású mandulakorpát nyerünk. Hólyaghurutnál jó hatású a mandulatej.

  • Mandulatej

  • 1/4 csésze nyers mandula, 1 csésze hideg víz
  • A meghámozott mandulát (forró vízbe merítve könnyen lejön a héja) tegyük turmixgépbe, és 1 pohár hideg vízzel 2-3 percig mixeljük, amíg fehér tej lesz belõle. Szûrve ihatjuk. Így készül a szezámmagtej is. Nagyon finom, és rengeteg, könnyen felszívható kalciumot tartalmaz! Csontritkulásnál, növésben lévõ gyermekeknek , kismamáknak gyógyszer!

Betegség esetén 2-3 szem keserû mandulát is tegyünk bele, mert fokozza a hatást. Makacs bõrkiütésnél hosszabb idõn át naponta 1-2 szem keserûmandulát rágjunk el.   A mandulafának az enyve borban vagy borecetben olvasztva bõrhámlást, rühöt, és sömört megtisztít. (Z.J.)

  • Mandulabor

  • Borban fõzve az összetört mandula gennyes sebeket, koszmót tisztít és szárít.

Birs

Termésének fõzete vagy szirupja torokgyulladás, hasmenés gyógyítására alkalmas. Zelenyák János szerint „ a birsalma csak akkor szorít, mikor az ember éhgyomorra eszi; evés után ha valaki sülve eszi, hasát indítja; szorulás ellen ajánlatos.”

Diófa

 A még éretlen, lágy héjú termés fogyasztása csökkenti a vér koleszterinszintjét. (Ld. Zölddió )

A leveleket akkor szedhetjük meg, amikor a termések kb. fele nagyságukat elérték. A levelek teája bélhurut, magas vérnyomás és bélférgesség ellen jó. A levelek forrázatát külsõleg bõrkiütések, kelések, szemgyulladás és hályogképzõdés ellen borogatóként, aranyérbántalmakban ülõfürdõként, torokgyulladás ellen gargalizálóként használják. A szétmorzsolt levél bõrkiütések gyógyítására és rovarûzõnek alkalmas.

A dióbelet összetörve, hagymával, mézzel elkeverve borogatószer ütéstõl, rúgástól, veréstõl eredõ duzzanatokra. 

A diótermés külsõ húsos burkát, a diókopáncsot diószüretkor össze kell gyûjteni, napon megszárítani. Csak az egészséges héjak a megfelelõek. Fõzetük belsõleg izzadás, gyomor- és bélhurut, valamint étvágytalanság ellen jó.

Ekcémás bõrt naponta 2-3-szor a friss zöld  diókopánccsal ajánlják bedörzsölni. (Makay B.)

A dió megtört termésének belsõ rekeszei is gyógyhatásúak. A megszárított rekeszekbõl 1 liter vízben 5-7 csipetet fõzünk fel, naponta 3-szor 2 dl-t fogyasztunk magas vérnyomás, érszûkület ellen.

Sõt, a dióhéj is hasznosítható. Öt-hat dióhéjat apróra törjünk össze (kis zsákba téve) 1 liter vízben 6-7 percig fõzzük. Megfázás esetén víz helyett ezt igyuk.

Megtekintések: 1155

Hozzászólás

A hozzászóláshoz tagja kell hogy legyen a Gazmánia –nak.

Csatlakozzon a(z) Gazmánia hálózathoz

© 2024   Created by Warson.   Működteti:

Profilkártyák  |  Jelentse észrevételét  |  Használati feltételek