Meglátogattuk Zolit, akinek óriási bazsalikom-gyűjteménye van. Elállt szemünk-szánk, főleg az orrunk...

A SACRA HERBARIA lapjain ez olvasható a bazsalikomról:


Szentjózseffű - —Ocimum basilicum, Ocimum sanctum

Egyéb nevei: bazsalikom, királyfű, németbors,Szentjánosfű
Indiában a bazsalikomot szent növényként tisz­telték. Az ott őshonos fajtát szent bazsalikomként említik,
templomkertekbe ültetik. Visnu és Krisna isteneknek szentelt növény, oltalmazó az életben és a halálban. Haitiban is hisznek a növény védelmező ere­jében. Üzleteik elé ba­zsalikomos vizet locsol­nak, hogy távol tartsák a rossz szellemeket ésvirágzó korszak kö­szöntsön rájuk. A XI. században a né­met rendfőnöknő és herbalista, a bingeni Szent Hildegard a nö­vényt rákos daganatok gyógyítására alkalmazta. A Fülöp-szigeteken bazsalikomos lenmaglisztes boro­gatásokkal gyógyítják a sömört. Gyomornyugtató, bélférget pusztító. Baktériumölő,
faggyúmirigy gyulladásra lemosószer. A bazsalikom serkenti az immunrendszert.

Az antitestek termelődése 20 %-kal növekszik.



Istenfa — Artemisia abrotanum


Az istenfa fehér virágú ürömféle. Abrotonon néven már az ókorban is ismerték, gyógyító hatása miatt becsülték is. A vidámság szimbó­luma.Magját főzve, vagy nyersen vízben eldörzsölve olyan szert
kapunk, ami segíti a légzést, szűnnek tőle a görcsök, a derék­fájás, a nehéz vi­zelés.Borban főzve a halálos mérgek ellenmérge. Füvét meggyújtva, füstö­lőként használva elűzi a kígyókat, gyógyítja a pókok és skorpiók csípé­sét.

Főtt birssel a szemre téve gyógyítja a szemgyulladást.

Plinius szerint párna alá téve szerelemre ingerlő. A középkorban fontos varázsszer is volt, valószínűleg innen ered a neve, (Istenfa, Isten fája) vagy lefordí­tották a görög abrotonon nevet, ami halhatatlant, iste­nit jelent. Erőt adó hit kapcsolódik a növényhez. Aki keblébe dugta, vagy ruhájára tűzte, azt megszabadí­totta gátlásaitól, bátor és igazmondó lett belőle. A növény beköltözött a városi kiskertekbe, temetőker­tekbe is.

A többi Artemis faj is ismert gyógynövény. (Artemisz istennő a görög mitológiában Zeusz és Létó leánya, Apollón orvosisten testvére, holdistennő, a természet védnöke.)


Artemisia dracunculus – tárkonyüröm –

Már az ókorban ismert volt, elrágcsálva csillapítja a fogfáját. Utazási fáradtság ellen is fogyasztották, a zarándokok ci­pőjükbe tárkonyrügyeket helyez­tek. A szárítás tönkreteszi ható­anyagait, ezért fagyasztva, vagy kivonatát használjuk. Olaja rutint tartalmaz, amely erősíti a hajszál­erek falait. Segíthet a szívinfark­tust és egyes szívrohamokat el­sődlegesen kiváltó érszűkítő lera­kódások megelőzésében. Ehhez áztassunk 10-15 percig 1-2 teás­kanál nyers vagy fagyasztott tár­konyt egy csészényi forró vízben. A forrázatból naponta legfeljebb három csészével fogyasszunk.

Artemisia vulgaris – fekete üröm – teáját étvágyjavító­nak, epeműkö­dést serkentőnek, bélféregűzőnek, görcsoldónak, idegerősítőnek fo­gyasztják. A fekete üröm a moxa-fűkeverék legfontosabb alkotóré­sze. A boldogság szimbólumnö­vénye.


Artemisia absinthium – fehér üröm, kálvinista
tapló
teakeverékekben étvágygerjesztő, emésztést serkentő, szélhajtó, epeműködést serkentő hatású. Régebben az abszint szeszesital készítéséhez alkalmazták.


Cseréltem Zolival egy édesgyökeret. Íme valami a növénykéről.....


Szent János füve — Glycyrrhiza glabra

Egyéb nevei: igazi édesgyökér, édesfa, mézgyökér, cukorkóró
Június-júliusban vi­rágzik.

A kínaiak első nagy füvészkönyve, a több mint 5000 éve íródott Pen Cao Csint kiemelten fog­lalkozik az édesgyö­kérrel, amely azóta is Kína egyik leg­népsze­rűbb gyógy­növénye. A gyökér a gyógy­hatású növényrész. Glicirrhizint tartal­maz, ami a cukornál 150-szer édesebb. Hasz­nálják gyógyszerekben és teakeverékekben ízjavítónak is. A gyökér kivonata vizelethajtó, nyálkaoldó, gyulladás­csökkentő, hashajtó hatású. Serkenti a mellékveseké­reg működését, erősíti azimmunrendszert. Hörghurut, torokgyulladás, asztma, szénanátha, gyomorrontás, fekélyek, reuma gyógyítására alkalmas. Segíti a máj méregtelenítő működését, ezért májpanaszok esetén is adják.

Besűrített vizes kivonata a medvecukor.



Forrás: Temesvári Gabilla: Sacra Herbaria (beszerezhető tőlem.)




Megtekintések: 140

Hozzászólás

A hozzászóláshoz tagja kell hogy legyen a Gazmánia –nak.

Csatlakozzon a(z) Gazmánia hálózathoz

© 2024   Created by Warson.   Működteti:

Profilkártyák  |  Jelentse észrevételét  |  Használati feltételek