Mythago - A mamutfenyők

[Bernátzki Lajos]

Mythago

A nemrég elhunyt Robert Holdstock írt egy csodálatos könyvsorozatot (amit sajnos, a mai napig nem adtak ki magyarul). Ezek a művek az ősi, romlatlan és az emberek nagy része számára szinte megérthetetlen és felfoghatatlan misztikumú világról, az erdőkről szólnak.
Az erdőkről, amelyek Földünk egyik legcsodálatosabb élőlényeinek, a fáknak világai.
Erősek, hallgatagok, némán tűrik azt, amit teszünk velük.
Pedig az életünk múlik rajtuk. Vannak köztünk emberek között azért olyanok is, mint Holdstock, akik tudják, érzik, hogy ezek az ősi, csodálatos élőlények sokkal, de sokkal erősebbek annál, mint azt gondoljuk.
Az ember romboló ereje, amely egész világunkat veszélyezteti, itt néha megáll. Hol az erő lenyűgöző hatása, hol az a csodaérzés, ami elfogja eme csodás élőlények láttán.
Gazmániás barátaimmal elindítunk egy sorozatot, amelyben bemutatjuk ezeket a csodálatos élőlényeket.
Elsőként a föld talán egyik legfantasztikusabb élőlényét, a mamutfenyőt mutatnám be. Hatalmasak, elképesztő kort élnek meg, hiszen legfőbb előfordulási helyein ismernek olyanokat, amelyek kora az egyiptomi Óbirodalméval vetekszik. Közülük is külön és részletesebben az örökzöld mamutfenyőt, amely talán legcsodálatosabb fajtája ezeknek a szuperlényeknek.

A sorozat mottójaként egy idézet a Mythago világából:

„Holdstock regénye legalább annyira szól az erdőről, mint a benne bóklászó, elveszett emberi lényekről. Fojtogató, vénséges és idegen birodalom ez, ahol kihaltnak hitt állatok csörtetnek az avarban, semmivé válnak a fákon inneni huszadik század vívmányai, és nem marad más, csak a kőkori népek, a rómaiak vagy a középkori emberek félelmei — és azok életre kelt alakjai, a mythagók. A mythago — „mythic imago” — Holdstock több regényének is központi témája. Az ősi, érintetlen rengetegben hatalmas erők szunnyadnak, és ezek kölcsönhatásba kerülhetnek az emberi tudatalattival, ahol megőriztük a különböző mitikus lények idealizált formáját. Ez az alak, a mythago — Arthur vagy Robin Hood, Boudicca királynő, kelta vagy pikt héroszok, akárki — természetes környezetében fel is bukkanhat: kezdetben árnyék a látómező peremén, zavaró jelenlét, mely egyre erősebb lesz, hús és vér alakot ölt, fegyvert visel... és ölni is fog, ha kénytelen. Az idealizált figura minden hódító néppel, kulturális változással együtt átalakul, vagy éppen ahhoz a személyhez alkalmazkodik, aki életre keltette.”

A mamutfenyő

A mamutfenyőnek több, korábban a mocsárciprusfélék családjába sorolt nemzetséget is neveznek. Valamennyi ilyen nemzetség monotipikus, azaz csak egy-egy ma is élő fajuk van.

Nemzetségek és fajok

A Sequoia és Sequoiadendron nemzetségeket gyakran egy nemzetségként, Sequoia néven tárgyalják.

1./Sequoia – Örökzöld mamutfenyő, avagy parti mamutfenyő (S. sempervirens)

Parti mamutfenyő; Muir Woods National Monument, California, USA

2./ Sequoiadendron – Óriás mamutfenyő, avagy hegyi mamutfenyő (S. giganteum)

Az „Óriás grizzly” óriás mamutfenyő a Yosemite Nemzeti Parkban

3./Metasequoia – Ős-mamutfenyő, kínai mamutfenyő vagy szecsuáni ősfenyő (M. glyptostroboides)

Kínai mamutfenyő

…És egy csodálatos példány Magyarországróll:


Kb. 160 éves példány Balkány határában a Csiffytanyán

Az örökzöld mamutfenyő

Az örökzöld mamutfenyő (parti mamutfenyő vagy tengerparti mamutfenyő, Sequoia sempervirens) a Sequoia nemzetség egyetlen élő képviselője. Régebben a lombhullató Taxodium nemzetséghez sorolták, a sempervirens (örökzöld) nevet megkülönböztetésül kapta. Az USA nyugati partjainál, Oregon állam délnyugati csücskében és Kaliforniában élnek őshonos állományai, ma már főképp nemzeti parkokban. A ma ismert legmagasabb növény, a Humboldt Redwoods Állami Parkban élő Hyperion ehhez a fajhoz tartozik. Az angol redwood nevet – amit az óriás mamutfenyőre is használnak és amit olykor tévesen vörösfenyőnek fordítanak – vöröses színű, rostosan foszló kérgéről kapta. A növényt először Juan Crespi írta le – ő 1796-ban látta meg e hatalmas fákat. Tudományos leírására 1824-ig kellett várni, ekkor az első indián ábécét kifejlesztő, az irokéz törzshöz tartozó Se-Quo-Yahról a Sequoia

Besorolás :
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Tobozos nyitvatermők (Pinophyta)
Osztály: Toboztermők (Pinopsida)
Rend: Tűlevelűek (Pinales)
Család: Ciprusfélék (Cupressaceae)
Nemzetség: Sequoia
Faj: S. sempervirens

Megjelenése:

A 2–2,5 cm hosszú, örökzöld tűlevelek felül sötétzöldek, a fonákjukon két világos színű sáv húzódik végig. A levelek két oldalt állnak a hajtáson, ezért a hajtás lapos.

Az összes környező fenyőfaj közül a mamutfenyők toboza a legapróbb. Szaporodásához elengedhetetlenek a mókusok, az apró fenyőrágó szúk és az erdőtüzek. Az örökzöld mamutfenyő ugyanis nem tudja ledobni a tobozait – ehhez kell a mókus és a bogár. A lepottyant tobozból a magok nem tudnak kijutni, amíg a tűz fel nem robbantja őket. A fák tövén végigsöprő avartűz a nagy törzseket szinte egyáltalán nem károsítja.